Tenger, hőség, leégés

Reggel (hajnalban?) kimásztunk az ágyból, annak tudatában, hogy be kell hoznunk a lemaradásunkat barnulás terén. Megreggeliztünk, felszálltunk az 558-asra (megjegyezném erre is rengeteget kellett várni a változatosság kedvéért, szóval ez idő alatt sikerült kigondolnunk egy kocsirablós akciójelentet is), az A-metró vonalán rossz irányba indultunk, így kikötöttünk egy üzletnél, amit amúgy is meg akartunk nézni. Mint kiderült, ismét nem volt szerencsénk, mert a bolt, amit kerestünk, majdnem egész hónapra bezárt. Visszaszálltunk a metróra (amit nem elsőre tettünk meg, mivel az egyik járat éppenséggel az orrunk előtt zárta be az ajtaját, majd még egy-két másodpercig lelkiismeret-furdalás nélkül álldogált, hogy lássuk, ki az úr a háznál, aztán nagy fehér tömegével elhajtott.
Valahogy mégis sikerült kikecmeregni a tengerhez, ezúttal nem vétettük el a célt sem, sütött a nap, a tenger kéken csillogott, a homok perzselte a hátunkat. Ez kis mennyiségben talán elviselhető lett volna, de aztán a magunkkal hozott víz felforrósodott, és talán túlzás nélkül mondhatom, hogy bárki bátran csinálhatott volna belőle zacskós levest a helyszínen, nem beszélve arról, hogy nem lévén árnyék, a hőség is egyre fullasztóbbá vált, míg végül nem bírtuk tovább. Összeszedtük a cuccunkat, aztán elindultunk visszafelé. Egymást elnézve gyanússá vált, hogy sikerült odakozmálnunk a napon, és amikor beléptünk a kedvenc kis liftünkbe, a tükörben megpillantottuk az arcunkat, ami cseresznyepiros árnyalatban pompázott. Amikor Orlando meglátott minket, tányérnyira nyíltak a szemei a meglepetéstől. Nem mellesleg a hátunk és a kezünk is vörösre pörkölődött, amitől nem éreztünk túl nagy motivációt a másnapi tengerpartozáshoz.
A Primaverában bevásároltunk még néhány fontosabb dolgot, utána hazajöttünk, és kaját készítettünk.
Horror-estet rendeztünk, ami kimerült a Kör két részének végignézésében, aztán még egy könnyed kis levezetőfilmmel szórakoztattuk el magunkat. Sokáig persze így sem időzhettünk, mert a betervezett napozáshoz másnap megint korán kellett kelni.